Szerda. Folytattuk tevékenykedésünk Steve gyümölcs és zöldségkereskedőnél, ezúttal a helyi termelők piacán segítettünk az előző nap e célra elkülönített helyi finomságok kirakodásában már kora hajnaltól. Aztán 8 órától elkezdtek szállingózni az első vevők. A fizetségünket is pénz helyett terményben kaptuk, úgyhogy két nagy jószágkosárral tértünk haza, mely számításaink szerint elég a következő hétre. Ehhez persze a húst némileg száműzni kell az étrendből, de az itteni klímában úgyis jobban esik a gyümölcsturmix jéggel, a krémleves, meg a főzelék. -á

A piac után birtokba vettük új otthonunkat. Ez az első nap, amikor nem számolom át folyton az időt a hazaira és először nem érzem a fájó honvágyat. Tudom, az eddigi blogokból érthetetlen talán, de nekem nagyon sokáig tartott megérkezni. Most viszont két hónapig egy helyen fogunk élni, ami rég történt már velünk és megkezdjük közös életünket a lehető legjobb helyen: Mauin.

Biztos ti is untátok, amíg a Kőszívű ember fiaiban átküzditek magatokat a szobák részletes bemutatásán, ezért megkímélünk titeket ettől és képekben mutatjuk be a hol békés, hol giccses otthonunkat, amit egyébként nagyon szeretünk.  Néhány dolog mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül:  -k

A hegyoldalon elhelyezkedő másfél emeletes ház kertjének bejáratát két kínai sárkány kőszobor őrzi. Innen balra, kisebb téridő ugrás után tahiti totemállat szobrokat láthatunk, melyek jól elbarátkoznak a közelben levő Ganésa fél méteres alakjával. A házban további érdekességek találhatóak: van itt Buddha szobor, hableány, diszkógömb és egy kétméteres műanyag kardhal. Ganésa visszatér a nappaliban is, csillámló kockákkal kirakott formában.  A festmények, képek félmeztelen nőalakokat formáznak idilli tengerparti környezetben. A teraszon felaggatott szélcsengők az állandó, kifújt szél miatt gyakran csilingelnek. A lugasos kert tele van zöldellő növényekkel.  Igen varázslatos itt kint ülni este a teraszon, a nagy fadíványon, a lámpák szűrt fényénél. -á

A beköltözés örömére grilleztünk: Steak, kukorica, paradicsom, zöldsali rukkolával és Ákos házi készítésű cilantro (koriader) szósza volt a menü. A Séf Zoli volt, aki hősként bevállalta a szobát, ahol éjszaka bármikor ráugorhat Lycee egy gekkóval a szájában. A fiúk este body board-oztak, így éjjel egy nagy kupac homokkal volt szerencsém aludni Ákos személyében, mert kimoshatatlanul tele ment a haja, amikor felszántotta testével a partot. Eszembe jutott az Angyalok városa, mikor Seath beugrik az óceánba és érzi a vizet, minden egyes cseppjét, a tiszteletre méltó erőt, a szabadságot. Leírhatatlan milyen mikor az óriás víztömeg sodor, kitaszít, majd visszaszív. Egyik percben felemel és ringat, a másikban oda csap a parthoz. Valahol a legjobb érzések közt szerepel ez is az életben mikor felbukkansz a víz alól és meglátod a hegyeket. -k